Author Archives: Éva
A Kecske évére
A nagyapám január elsején fél tízkor született. Minden évben kap tortát, a tortán gyertya és minden évben megy a panaszkodás, hogy nem jó a gyertya. Ő nem 88 éves, hanem 89. Erre az egész család megdöbben és mindenki hangosan számolni kezd. De hát ’27-ben született, az annyi, mint 88. Fél tízkor 88 voltam, de már 89 vagyok, megy tovább a játék. Erre mindenki fellélegzik és nevetgél. Esküszöm, van egy pillanat, mikor mindenki komolyan veszi, pedig legalább 79 éve ezt játssza. Szilveszter napján ő főzött, és még el tudja sütni ezt a poént is. Remélem, velünk marad még jó pár évig. Szereti hallgatni a sztorijainkat a Funky Pho-ről és idén is lesz mit mesélnünk neki.
Mindjárt kezdünk is egy új desszerttel, Nábelek Zsófi jóvoltából. Zsófi gasztroújságíró és cukrász, olyan helyekkel a háta mögött, mint a Mák és Kistücsök. Mochit készítettünk közösen ami, ragacsos rizs “süti” szezámmagos grillázzsal és kiwi salsával. Mennyei, keressétek jövő héttől.
A Funky Pho főző órák tovább folytatódnak, ezúttal a Metróban a Gasztroakadémián. Az első alkalom január 22-én lesz (plusz további két lehetőség). Megtanítok pár fogást, aminek a receptjeit még Vietnamból hoztam. Tudom, hogy a helyszín nem olyan kényelmesen elérhető, de megéri, mivel pho bo-t is fogunk csinálni öt másik fogás mellett. Plusz szívesen kiviszek mindenkit, aki rész akar venni, kocsival megyek a Funky Pho-ból.
Február 19-én pedig jön a Hold Új Év, ami Vietnam és úgy általában az ázsiai országok legnagyobb ünnepe. A Kecske Éve lesz, és folytatjuk a tavalyi hagyományokat, miszerint ebben az időszakban ázsiai új évi kajákkal készülünk nektek. Ezúttal Chef Tibis csavarral.
És ez még csak az első negyed év, utána tovább fokozzuk, de az legyen egyelőre meglepetés.
Békesség – elvileg a Kecske évében ez vár ránk. Reméljük a legjobbakat.
Boldog Karácsonyt?
Elindultam lefelé egy lejtőn, amely valószínűleg még az unokáim idejében sem éri el a mélypontját. Önkéntesen elvállaltam, hogy összehozom szenteste a családot, megvendégelem őket és reménykedem benne, hogy minden jól sül el és tradíciót teremtek.
Advent elején olyan jó ötletnek tűnt. Éppen azt tervezgettük, hogy hogyan tegyük meg a szokásos országjáró körünket. András szülei Kaposváron laknak, az enyémek Szegeden. (A nagybátyámék meg Ausztráliában, de azt azért nem szoktuk bevállalni.)
Ránéztem a kislányomra és eszembe jutott, mikor édesanyámék megteremtették ezt a tradíciót a mi családunkban. Még a dédszüleim is mindig eljöttek, amíg eltudtak. Nem taglalom milyen forgatókönyvvel zajlottak ezek a délutánok, sok humorista jobban megfogalmazta már ezt. Viszont tény, hogy még mindig melegséget érzek a szívem táján, ha eszembe jut. Szóval néztem a kislányomat és az jutott eszembe, hogy miért ne lehetne neki is ilyesmi emléke gyermekkorából, hogy ne arra emlékezzen, hogy folyton utazunk, hogy szétszakadunk, hogy valaki mindig megsértődik, hogy idén nem ott töltjük a szentestét…
Nem volt egyszerű, de advent utolsó hetére mindenki beleegyezett. Szóval eljönnek nagybácsik nagynénik nagyszülők mindkét oldalról. És hát kezd kúszni felfele az a szorongató érzés, hogy ez mind szép és jó, de még székünk sincs elég, és összesen hatan férünk el az asztalnál. Majd elmesélem mi történt, ha túl vagyunk rajta, most a menüt tervezem.
Igazából egy kis ajándékot szeretnék nektek adni az ünnepekre, hiszen olyan szerencsés év van, mikor a Hanuka egybe esik a Karácsonnyal. Ha hasonló cipőben jártok, mint én, vagy éppen csak érdekesebbé szeretnétek tenni a menüt, íme egy vietnami halleves recept, amit sokszor sok embernek megtanítottam elkészíteni a Blanchir főzőiskolában és jövőre profiknak is tanítom a majd a Metro Gasztroakadémián.
Cahn Chua Ca – Édes savanyú halleves
(4 személyre)
Hozzávalók:
1 ek olaj
1 kis fej vöröshagyma
1 tk só
1 és fél tk cukor
1 és fél ek halszósz
60 ml tamarind folyadék vagy két kk tamarind paszta
1,4 l víz
30 dkg harcsafilé, kockázva
1 kisebb méretű ananász kockázva
12 db okra (kb 10 dkg)
20 dkg paradicsom, magozva, hámozva, cikkekre vágva
10 dkg babcsíra
korianderzöld
magozott chili
- Az olajat felmelegítjük, illatosra dinszteljük a hagymát, majd hozzáadjuk a cukrot, sót, halszószt, a tamarindot és a vizet, felforraljuk.
- Levesszük a lángot és hozzáadjuk a halat, az ananászt és a paradicsomot gyöngyözve forraljuk kb 5 percig majd beletesszük az okrát forraljuk még pár percig percig, majd a babcsírát is hozzáadjuk. Kószolás után igazítunk az ízeken. Akkor jó, ha sem az édes, sem a savanyú nem lóg ki. Ha mégis hiányérzetünk van, tegyünk bele chilit.
- Tálaláskor szórunk a tetejére koriandert.
a tetejére koriandert.
Ramen-ya a Funky Pho-ben
Funky Ramen a heti ajánlatunk immár második hete. A sok kisebb egyenetlenség ellenére végül sikerült kikerekíteni a történetet és igazán finom Funkys különlegességet kóstolhattok péntekig.
Inspirált minket az a hat hónap, amit a gyönyörű szigetországban töltöttünk, de nem titkoljuk, hogy a zseniális David Chang Momofukuja és az Ivan Ramen lenyűgöző története mind hatottak ránk.
Chef Tibi igazán kitett magáért, mert tonkotsu ramen kategóriában olyan újdonságot alkotott csirkéből és sertésből, amit bizton állíthatunk, máshol nem kóstolhattok.
A ramennek már a története is érdekes. Kínai eredetű, mint szinte minden a világon 
de annyira japán lett, hogy inkább így ismeri a világ. Alap étel, amit szinte minden nap mindenki fogyaszt, főleg mióta a zacskós változatot feltalálták. Az alapkategóriák kialakulása után és közben létrejöttek a kultikus helyek, hiszen szinte minden ramen-yaban saját recept van.
Ami nem annyira köztudott, az az, hogy mindig is gyorskajának, vagyis alacsony minőségű táplálékforrásnak tartották hazájában. Egészen az új évezred beköszöntéig, mikor is a magyar gasztroforradalom elérte Tokyót ( ) és létrejöttek olyan helyek, ahol elkezdték átgondolni, hogy miért is ne lehetne elkészíteni minőségi alapanyagokból megfelelő technikával. Így születtek meg az új kultikus helyek és egy új legenda. Aztán jöttek az amerikaiak és bebizonyították, hogy nem csak japán ember tud jó rament főzni. Jött David Chang a Momofukuval New Yorkban és ami még nála is nagyobbat szólt: egy long islandi srác Tokyóban megnyitotta a saját ramenezőjét, amit a legjobbnak választott a japán gaszroszakma. Soha gaijin nem ért el ekkora sikereket az országban.
Nos, mi megalkottuk a sajátunkat és büszkék vagyunk rá. Az ihletett állapot pedig tovább inspirált minket és elhatároztuk, hogy jövő héten egy másik japán klasszikust készítünk, az udont.